Balaton-felvidéki borvidék

Az északi part harmadik borvidéke, az előző kettő (Badacsony és Balatonfüred-Csopak) “kistestvére”.

Ez a vidék az egyik kedvencem. Sokszor járunk ide nyáron, nemcsak a keszthelyi kastély és a balatonedericsi Afrika Múzeum miatt, hanem mert édesanyám ezen a vidéken töltötte a gyerekkora egy részét. Mindig megállunk a családdal, hogy megcsodáljuk a Balatont a Szép-kilátóból, és onnan még az egykori házuk is látszik. Jó párszor ellátogattunk már a keszthelyi kastély parkjába is, ahol mindig felfedezünk valami újat, érdekeset, ahol a lányok elmerenghetnek arról, milyen lenne egy ilyen kastélyban élni, és olyan álmodozó képpel járják végig a termeket, mint egy-egy igazi várkisasszony.

Egyik évben majdnem szobafogságra ítéltük magunkat a szállásunkon, mert elvesztettük az autónk kulcsait. Ráadásul azt hittük, a kulcsot egyszerűen bezártuk a csomagtartóba. Persze szerszámunk sem volt (csak az autó csomagtartójában). Végül kölcsönkértünk a szállásadónktól egy csavarhúzót és drótot, és nekiálltunk “feltörni” a saját kocsinkat. Ez sem volt túl egyszerű, de még mindig gyorsabb, mint hazautazni busszal a tartalék kulcsokért. Miután nagy nehezen kinyitottuk a csomagtartót, csalódottan láttuk, hogy tévedtünk, a kulcsok nem voltak ott. Sokszori nekifutás, idegeskedés és reménytelen legyintés után végül még aznap este előkerültek a kulcsok az autó melletti virágágyásból. Miután megnyugodtunk, a nagy melegre és a még nagyobb ijedségre való tekintettel hideg fröccsel ünnepeltük kulcsainkat.

Panoráma a Szép-kilátóról – még érintetlen a táj, azóta a golfozóké lett.

A borvidék szőlőtermesztési viszonyai hasonlóak a badacsonyiéhoz. Már a rómaiak felfedezték ennek a tájnak kellemes, mediterrán jellegű éghajlatát, és észrevették, mennyire alkalmas ez a terület a levendula, a mandula és a szőlő termesztésére. A magyarok is folytatták a szőlőtermesztést, a török hódoltság ugyan elkerülte a vidéket, az mégis elnéptelenedett, és a szőlőtermesztés elsorvadt. Később az Eszterházy valamint a Festetics-család birtokai voltak itt, így ismét megindult a fejlődés. 1999 óta önálló borvidék.

Területét két fő részre oszthatjuk:

1.  Káli-medence – jellemzője a vulkáni törmelékes kőzet valamint a mészkő és a dolomit. Fontos még megemlíteni a terület egyre fokozódó kiszáradását, amelyet a fekvése is okoz.
2. Keszthelyi-hegység – kétharmada dolomit, Balatonedericsen viszont mészkő található.

Éghajlat

A terület klímája a badacsonyiéhoz hasonló (bár nem annyira kedvező), éjszaka a Bakony felől érkező hűvösség, nappal a Balaton temperáló hatása okozza, hogy nincs olyan hőség nyáron, mint az ország más részein.

Fajták:

• Furmint és sárga muskotály (csak a Káli-medencében engedélyezett), fehérborok készítésére alkalmas, jellegzetesen magyar szőlőfajta, A legjobban aszúsodó magyar szőlő, eredete nem pontosan meghatározható. A furmintnak több fajtáját is megkülönböztetjük, lehet fehér, piros, vagy változó. A legelterjedtebb a fehér furmint.
• Pinot blanc (Balatonederics és Lesence körzetében) fehér szőlő, amely fehér burgundi néven vált ismertté. A tokaji borvidék egyik legrégebbi fajtája volt, de a filoxéra teljesen kipusztította, és utána kiszorult a termesztésből.
  Későn éri szőlőfajta, jellemzően október végén szüretelik.
• Nektár (Cserszegen), egy hibrid, amit Bakonyi Károly és munkatársai állítottak elő a Judit és a cserszegi fűszeres keresztezésével. Korán érő szőlőfajta, amely augusztus végén, szeptember elején már magas cukortartalommal rendelkezik, rothadásnak ellenáll. Bora muskotály jellegű.
• Chardonnay
• Cserszegi fűszeres, származási helye Magyarország, amit Bakonyi Károly állított elő az Irsai Olivér és a piros tramini keresztezésével. 1988-ban Londonban elnyerte a Világ Bora címet.
  Bora illatos, fűszeres zamatú és élénk savtartalmú.
• Olaszrizling
• Ottonel muskotály
• Rizlingszilváni
• Szürkebarát
• Tramini

A Balaton-felvidék borai diszkrét illatúak, zamatosak és elegánsak. A nappalok melege testessé, az éjszaka a hegyekből alászálló hűvös levegő pedig gyümölcsössé és szép savszerkezetűvé formálja őket. Mára világossá vált, hogy a Cserszegi Fűszeres, Szürkebarát és Olaszrizling fajták igazi hazájukra találtak ezen a területen. Kék szőlők közül a kékfrankos, a cabernet sauvignon, a pinot noir és a merlot fordulnak elő, bár inkább rozék alapanyagaként, mivel a vörösborok nem jellemzőek a vidékre.
A borvidék borai általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak.