Nálunk sincs újévi koccintás pezsgő nélkül, szeretem a buborékokat, ahogy szétpattannak a korty közben, és ahogy a pohárban felfelé kúsznak. A kedvencem a száraz, illetve a brut pezsgő – hiába, a nálunk készült pezsgő is száraz volt, én így ismertem meg a pezsgőt, és így is szerettem meg. December elején végre eljött a várva várt pillanat, amikor végre mi is nekiláttunk a pezsgőkészítés második fázisának. Csak emlékeztetőül az első fázis itt.
Persze ez nem volt ilyen egyszerű, mint ahogy leírom, rengeteg előkészületet igényelt napról-napra. A készület a pezsgősüvegek elsikálásával kezdődött (nem 10-20 palackról volt szó, most 440 palack pezsgőt töltöttünk!). Aztán az alapbort is tesztelni kellett, ennek érdekében mélyhűtőbe raktuk egy időre (nem teljes fagyásig!), hogy vizsgálhassuk, mennyire stabil, mennyi borkő válik ki a hideg hatására, és hogy milyen a kiváló borkő. (Amennyiben a borkő még nagyon sok, vagy lemezes kiválást tapasztalunk, még nem lehet belőle pezsgőt készíteni. A lemezes borkő megállna a palackban, nem lehetne lejjebb csúsztatni forgatással sem, illetve nem lehetne a seprőt eltávolítani a palackból a degorzsálás folyamán.) Szerencsére a fagyasztóból kivéve, és utána sem tapasztaltunk lemezes kiválást, úgyhogy a bor alkalmas volt pezsgőkészítésre.
Aztán persze több hátráltató tényező is akadt, egyéb pincemunkák, a legkisebb is éppen azon a héten lett beteg, de szerencsére végül minden jól alakult és nekikezdhettünk a várva várt második fázisnak!
1. Az első lépés a segédanyagok kimérése és előkészítése volt. Kimértük és előkészítettük az élesztőt (hogy beinduljon a második erjedési folyamat, amely során a buborékok keletkeznek), a cukrot (pontosan 24 g literenként, ez okoz 6 bar nyomást), aszkorbinsavat (a színmegőrzés érdekében és az oxidációs folyamatok megelőzésére) és bentonitot (derítőszer). A cukrot feloldottuk borban, az élesztőt ugyanúgy felfuttattuk, mint ahogy azt a kelt tésztánál is tesszük, csak persze nem tejben.

A segédanyagok pontos kimérésén sok múlik.

A felfuttatott élesztő.

2. A második lépés az így előkészített segédanyagok hozzákeverése a borhoz. (Természetesen a bort is pontosan ki kellett mérni, ez most 330 liter volt.) A képen is látszik, hogy ez egy családi kézműves pincészet, itt a férjem a segítségem.

Most keverjük a borhoz a cukrot.

3. A harmadik lépés a töltés. Persze vannak már sokkal komolyabb töltő berendezések, mi ezt a kézműves módszert választottuk.

440 palack megtöltése órákig tart.

4. És a végső mozzanat: a dugózás. Már a nagyobb pezsgőüzemek is (acél) koronazárral zárják a második érlelés előtt a palackokat, mert ez egyszerűbb, mint a parafa vagy műanyag dugózás.

A koronazárazó berendezés.

Az így megtöltött és lezárt palackok ládába fektetve a pince sötétjében várják ki azt a közel három hónapot, amíg a második erjedés végbemegy.
Három hónap múlva folytatás következik!
Mindenkinek buborékos új évet kívánunk!