Az osztrák pezsgő
Az elmúlt év végén tette közzé a Schlumberger pezsgőgyár a legújabb online felmérésének eredményét, amelyben az osztrákok pezsgőfogyasztási szokásait vizsgálták. Bár az eredmény korántsem széles körű, hiszen mintegy 500 választ értékeltek, mégis sok következtetést lehet belőle levonni.
De először is következzenek az eredmények:
Akárcsak hazánkban, Ausztriában is általában az ünnepi események része a pezsgő. A megkérdezetteknek 93 százaléka pezsgővel búcsúztatja az évet, 88 %-uk esküvőkön, 86 %-uk születésnapok alkalmából választja a buborékos italt.
A megkérdezettek 17 százaléka havonta, 44 százalékuk pedig legalább negyedévente fogyaszt pezsgőt (és egy kis érdekesség: a nők gyakrabban pezsgőznek, mint a férfiak). (Hogy ez miért is lehet?)
Az számomra igazán meglepő, hogy a megkérdezettek kétharmada számára fontos, hogy hol készül a pezsgő. (Ez a felmérés szerint fontosabb kritérium, mint az ár!) A válaszadók 88 százaléka inkább az osztrák pezsgő mellett dönt (olasz pezsgőt választana 7 százalékuk, míg franciát csak az 5 százalékuk), és arra a kérdésre, hogy melyiket választanák a francia champagne és az osztrák pezsgő közül, a válaszadók 61 százaléka az osztrák pezsgőt választaná, és csak 10 százalékuk tette a voksát a francia champagne mellé.
Hogy mi látszik ebből a felmérésből? Egyrészt hogy az osztrák pezsgőkészítők igazán elégedettek lehetnek. Ugyanakkor ez a népszerűség nem egyedül a fogyasztóknak köszönhető. Az osztrák pezsgőkészítők összehangolt marketingtevékenysége is arra irányul hogy a hazai fogyasztók az osztrák pezsgőt válasszák. Hogy ezt hogy érik el?
-
Információ az osztrák pezsgőről – és annak megosztása
Ha a magyar lakosságot megkérdeznénk arról, vajon tudják-e, melyik hazai pezsgőüzem van magyar tulajdonos kezében, szerintem nem sokat tudnának felsorolni. De ha az iránt érdeklődnénk, hogy mi a különbség a tankpezsgő és a klasszikus, vagy éppen a tradicionális pezsgő közül, hogy mi is a spumante, vagy éppenséggel mi a különbség a prosecco és a pezsgő vagy a habzóbor, a gyöngyözőbor és a pezsgő között, szerintem nem sokan tudnák a választ. (Aki kíváncsi, sok mindent megtudhat innen.)
Ausztriában minden év október 22-én ünneplik az „osztrák pezsgő napját”. Ilyenkor számos rendezvényen ismerkedhetnek az érdeklődők és a pezsgőfogyasztók a pezsgőkészítési eljárásokkal, és magukkal a pezsgőkkel is. Ez a nap arra is szolgál, hogy az osztrák pezsgő minőségét, sokféleségét és eredetét tudatosítsák a fogyasztók, a gasztronómia és a kereskedelem képviselői számára. Az október 22-e egyben a pezsgőfogyasztási főszezon kezdete is, hiszen a felmérések szerint az évi fogyasztás 45 százaléka az októbertől decemberig tartó időszakban történik.
-
Pezsgős összefogás – de valódi – és marketing
2013-ban a termelők létrehozták az Osztrák Pezsgőbizottságot (Österreichisches Sektkomitee), mely szorosan együttműködik a hazai bormarketing szervezettel (ÖWM). Ebből az együttműködésből született 2014-ben a pezsgőre vonatkozó háromszintű minőségi piramis. A legalsó szinten az osztrák minőségi pezsgő kritériumait fogalmazták meg (hazai szőlőből, hazai feldolgozás, Ausztriában történő pezsgősítés, az autolízis időtartama minimum 9 hónap). A második szint pezsgői kizárólag tradicionális metódussal készülhetnek, a szőlőnek és az alapbornak egy generikus borvidékről kell származnia, a pezsgőt minimum 18 hónapig kell az élesztőn tartani. A csúcsminőségű pezsgők, melyek a legfelső szint előírásai alapján készülnek, legkorábban a szürettől számított harmadik évben kerülhetnek piacra. Az „Österreichischer Sekt” felirat csak olyan pezsgőn szerepelhet, amely kizárólag hazai termelésű szőlőből készül, és a feldolgozás, valamint a pezsgősítés is Ausztriában történik.
És az eredmények?
A felmérések szerint 2008 óta (az osztrák pezsgőbizottság – Österreichisches Sektkomitee – megalakulása óta) a pezsgőfogyasztás 30 százalékkal nőtt, ezen belül az osztrák pezsgő fogyasztása 30 százalék fölötti a hazai lakosság körében, azaz minden harmadik pezsgő Ausztriában készül. Itt a követendő példa!